Iratok becsatolása a jogkövetési vizsgálat során
A jogkövetési vizsgálat elsődlegesen iratellenőrzést jelent, ezért az adóhatóság a jogkövetési vizsgálatról szóló értesítésben, vagy külön végzésben a könyvelési iratok 3 napon belül történő megküldésére szólítja fel az adózókat.
De mi is az alapja ennek a rövid határidőnek, mi egyáltalán az irat, és hol kell őrizni..?
A jogszabály több irat fogalmat is ismer:
Egyrészt az értelmező rendelkezések szerint irat a jogszabályban meghatározott bizonylat, nyilvántartás, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül.
De találunk iratra vonatkozó meghatározást az adóellenőrzés, jogkövetési vizsgálat szempontjából fontos, bizonylatok kiállítását és nyilvántartását rögzítő szabályok között is, eszerint:
A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
Ezen utóbbi fogalom meghatározás szerinti iratok vonatkozásában rendelkezik úgy a jogszabály, hogy az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat három munkanapon belül be kell mutatni.
Sokan felháborodnak azon, hogy ilyen rövid időn belül nem lehet a könyvelést ellenőrzésre alkalmas módon átadni. Nyilván megoldás az, hogy felveszi az ember a kapcsolatot az adóellenőrrel és egyeztet egy olyan időpontot, amely mindkét félnek megfelel.